A menopauza általában 45 és 55 év között jelentkezik, átlagos kezdeti életkora pedig 51 év; bár ezt különböző tényezők befolyásolhatják, beleértve a genetikát, az életmódot és környezeti tényezőket is. Korai menopauzáról beszélünk, ha 40 és 45 év között következik be; és korai petefészek kimerülésről vagy elégtelenségről, ha 40 év alatt spontán következik be. Természetes, ha spontán, és mesterséges, ha a petefészek eltávolítása miatt következik be.
A legtöbb nő megtapasztalja a menopauza tüneteit. Az ezek hátterében álló hormonális és idegrendszeri változások már a menopauza előtt hónapokkal vagy akár évekkel a menstruáció leállása előtt (perimenopauza) kezdődhetnek, és évekig azután tarthatnak (posztmenopauza). Sokan előre félnek a változásoktól, szoronganak attól, hogy életminőségük gyökerestül meg fog változni, és azt gondolják, hogy ez ellen nem tudnak semmit sem tenni. Ez részben a társadalomban még mindig tabunak számító téma miatt van. Elég csak arra gondolni, hogy a korábbi generációk szégyellték, megpróbálták elfedni a tüneteiket, vagy azt a téves elképzelést adták tovább, hogy az életminőség romlását el kell fogadni, és a tünetekkel (még akkor is, ha nehéz) együtt kell élni.
Ezzel ellentétben a nők 20%-a csak enyhe tünetekről számol be a posztmenopauza során, és ez életük végéig így is marad. Azon nők számára, akik a maradék 80%-ba tartoznak bele, és az életminőséget is befolyásoló módon tapasztalják meg a menopauza tüneteit, számtalan lehetőség áll ma már rendelkezésre. Ide tartozik az életmódváltás, mint a megfelelő táplálkozás, vitaminbevitel, testi aktivitás, a táplálékkiegészítők, a mindfulness gyakorlatok, az alkoholfogyasztás mérséklése, a dohányzás befejezése, a mentális aktivitás, a minőségi társas élet, továbbá a hormonpótlás is.
Utóbbi megértéséhez szükséges lehet, hogy ismerjük a rendszeres női nemi ciklus működése alatti hormonális változásokat. Erről a honlapon bővebb információ található ide kattintva. Emellett a menopauza tüneteinek naplózása is fontos lehet, hiszen azok a menopauza előtt évekkel korábban megjelenhetnek, erről részletesebben ide kattintva olvashat, de alább megpróbálunk egy átfogóbb képet adni erről.
A menopauza során megtapasztalt tünetek hátterében az ösztrogénhiányos állapot áll, mely a petefészek rendszertelen működése, és a működésének megszűnése miatt következik be. Az ösztrogén receptorok nem csak a női reproduktív szervekben találhatóak meg, hanem egész szervezetünkben, így nem csoda, hogy a menopauza az egész szervezetre kihat. A leggyakoribb tünet a hőhullám, de számtalan egyéb nem reproduktív tünet is felléphet, melyek kihatnak a nők életminőségére. Ilyen tünetek az ösztrogén dependens szövetek sorvadása (méh kisebbedése, hüvelyhám sorvadása, emlők mirigyszöveteinek visszafejlődése), vizeletvisszatartási problémák, vizelési zavar; hajhullás, haj-köröm törékenység, a bőr ráncosodása, szem-szárazság, ízületi panaszok a csontszövet állományának csökkenése, alvászavar, a koleszterinszint növekedése.
Az ösztrogén receptorok az idegrendszer számtalan területén is megtalálhatóak, mint a végrehajtó funkciókban kulcsfontosságú szerepet betöltő elülső lebenyben, és a memória folyamatokban kritikus fontosságú hippocampusban (HC), a bazális előagyban, a hipothalamusban, a thalamusban. A menopauza során bekövetkező ösztrogénszint csökkenése éppen ezért kihat ezen agyi területek működésére, és így a kognitív folyamatokra is, illetve felléphetnek pszichológiai tünetek is (ingerlékenység, szorongás, depresszió, memória-zavarok, a koncentráló képesség csökkenése).
A fent leírt tünetek enyhítésére és megszüntetésére több tanulmány szerint is a hormonkészítmények alkalmazása megfelelő megoldás lehet. Ezek alkalmazása több évtizedes múltra tekint vissza.
A korábbi kutatások a hormonterápiában résztvevő nők tüneteinek enyhülését, megszűnését írták le, illetve jobb verbális és térbeli emlékezetről/munkamemóriáról, valamint verbális fluenciáról számolt be. Emellett a legújabb kutatások szerint a hormonterápia 5 éven belül csökkenti a vastagbélrák kockázatát, és az össz mortalitást 30%-kal csökkenti pár év után. A menopauza során megnövekedett szívinfarktus kockázatát is csökkenti, mivel az ösztrogén védi a koszorúereket. Az ösztrogénnek emellett védő hatása van az idegsejtekre is, segítve a korral járó kognitív hanyatlás vagy Alzheimer-kór megelőzését, illetve súlyosságának csökkentését.
Azonban nem minden tanulmány talált pozitív változást a hormonterápia hatására a kognitív képességekben, melynek oka a hormonkészítmény minősége, a nem megfelelő adagolás, illetve a késői időpontban megkezdett hormonterápia volt. Erről bővebben a honlapunkon itt lehet olvasni. Éppen ezért fontos, hogy kellő odafigyeléssel válasszuk ki a megkezdésének idejét, hosszát, a tartalmát és az adagolását. A hormonterápiát minden esetben személyre szabottan kell alkalmazni.
Az újabb kutatások kimutatták, hogy az ösztrogén terápia hossza pozitívan korrelál a fent leírt pozitív változásokkal, és akkor is csökkentette a betegségek kialakulásának kockázatát, ha azt 65 év fölött kellő odafigyeléssel és kontrollal alkalmazzák.
A következő bejegyzésekben (1,2) összeszedjük a hormonterápiát érintő leggyakoribb kérdésekre a választ. Ha ezek elolvasása után kérdése lenne, ajánljuk EZT és EZT a tartalmat oldalunkon. Továbbá a kutatással kapcsolatban írhat nekünk a kognitiv.pszichologia @ttk.hu e-mail címre is.
Felhasznált irodalom:
A Magyar Menopausa Társaság szakmai ajánlása a Nemzetközi Menopausa Társaság (International Menopause Society) 2016 áprilisi állásfoglalása alapján
Artini, P. G. (2016). Biomarkers of Ovarian Ageing. Frontiers in Gynecological Endocrinology: Volume 3: Ovarian Function and Reproduction-From Needs to Possibilities, 47-51.
Baik, S. H., Baye, F., & McDonald, C. J. (2024). Use of menopausal hormone therapy beyond age 65 years and its effects on women’s health outcomes by types, routes, and doses. Menopause, 10-1097.
Brinton, R. D., Yao, J., Yin, F., Mack, W. J., & Cadenas, E. (2015). Perimenopause as a neurological transition state. Nature reviews endocrinology, 11(7), 393-405.
Craig, M. C., Maki, P. M., & Murphy, D. G. (2005). The Women’s Health Initiative Memory Study: findings and implications for treatment. The Lancet Neurology, 4(3), 190-194.
Dumitriu, D., Rapp, P. R., McEwen, B. S., & Morrison, J. H. (2010). Estrogen and the aging brain: an elixir for the weary cortical network. Annals of the New York Academy of Sciences, 1204(1), 104-112.
File, S. E., Heard, J. E., & Rymer, J. (2002). Trough oestradiol levels associated with cognitive impairment in post-menopausal women after 10 years of oestradiol implants. Psychopharmacology, 161, 107-112.
Fonyó, A., & Kollai, M. (2011). Az orvosi élettan tankönyve. Medicina. 730-732.
Giannini, A., Genazzani, A. R., & Simoncini, T. (2016). Management of symptoms during the menopausal transition. Frontiers in Gynecological Endocrinology: Volume 3: Ovarian Function and Reproduction-From Needs to Possibilities, 161-168.
Labrie, F. (2018). Intracrinology: the new science of sex steroid physiology in women. Pre-Menopause, Menopause and Beyond: Volume 5: Frontiers in Gynecological Endocrinology, 3-15.
Lambrinoudaki, I., & Armeni, E. (2018). Menopause Hormone Therapy Customization. Pre-Menopause, Menopause and Beyond: Volume 5: Frontiers in Gynecological Endocrinology, 253-259.
Manson, J. E., Aragaki, A. K., Bassuk, S. S., Chlebowski, R. T., Anderson, G. L., Rossouw, J. E., … & WHI Investigators*. (2019). Menopausal estrogen-alone therapy and health outcomes in women with and without bilateral oophorectomy: a randomized trial. Annals of internal medicine, 171(6), 406-414.
Mikkola, T. S. (2019). Cardiovascular mortality risk and HRT. Sex steroids’ effects on brain, heart and vessels: volume 6: Frontiers in Gynecological Endocrinology, 271-274.
Okwuosa, T. M., Morgans, A., Rhee, J. W., Reding, K. W., Maliski, S., Plana, J. C., Volgman, A.S., Ismail-Khan, R. (2021). Impact of hormonal therapies for treatment of hormone-dependent cancers (breast and prostate) on the cardiovascular system: effects and modifications: a scientific statement from the American Heart Association. Circulation: Genomic and Precision Medicine, 14(3), e000082.
Panay, N. (2014). Body identical hormone replacement. Post Reproductive Health, 20(2), 69-72.
Resnick, S. M., & Henderson, V. W. (2002). Hormone therapy and risk of Alzheimer disease: a critical time. Jama, 288(17), 2170-2172.
Robinson, D., Friedman, L., Marcus, R., Tinklenberg, J., & Yesavage, J. (1994). Estrogen replacement therapy and memory in older women. Journal of the American Geriatrics Society, 42(9), 919-922.
Russell, J. K., Jones, C. K., & Newhouse, P. A. (2019). The role of estrogen in brain and cognitive aging. Neurotherapeutics, 16(3), 649-665.
Salthouse, T. A. (1996). The processing-speed theory of adult age differences in cognition. Psychological review, 103(3), 403.
Sassarini, J., & Lumsden, M. A. (2019). HRT and Cardiovascular Disease. Sex Steroids’ Effects on Brain, Heart and Vessels: Volume 6: Frontiers in Gynecological Endocrinology, 161-167.
Siseles, N., Gutiérrez, P., Schüle, M. A., & de Melo, N. R. (2019). Cardiovascular Risk in Climacteric Women: When to Begin the Hormone Treatment?. Sex Steroids’ Effects on Brain, Heart and Vessels: Volume 6: Frontiers in Gynecological Endocrinology, 245-255.
Stevenson, J. C. (2018). The Effect of Menopause and HRT on Coronary Heart Disease. Pre-Menopause, Menopause and Beyond: Volume 5: Frontiers in Gynecological Endocrinology, 187-193.
Stuenkel, C. A. (2021). Menopausal hormone therapy and the role of estrogen. Clinical Obstetrics and Gynecology, 64(4), 757-771.
Sweetland, S., Beral, V., Balkwill, A., Liu, B., Benson, V. S., Canonico, M., Green, J. & Reeves, G. K. (2012). Venous thromboembolism risk in relation to use of different types of postmenopausal hormone therapy in a large prospective study. Journal of Thrombosis and Haemostasis, 10(11), 2277-2286.
West, R. L. (1996). An application of prefrontal cortex function theory to cognitive aging. Psychological bulletin, 120(2), 272.