Általánosságban a menopauzális hormonpótlásról ide kattintva tud olvasni. Ide kattintva pedig arról olvashat, hogy kinek, mikor, milyen formában és meddig ajánlott a hormonpótlás.
Jelen cikkben összeszedtük, hogy hogyan hat a hormonpótlás a menopauza tüneteire, befolyásolja-e az életmód a hatását, és hogy a korábbi nőgyógyászati és belgyógyászati betegségek mellett mire kell figyelni.
Ha az életminőségemet nem befolyásolják a tünetek, akkor is érdemes elkezdeni a hormonterápiát?
Annak eldöntése, hogy kezeljük-e és hogyan kezeljük a menopauzális átmenet tüneteit, összetett feladat, amiben fontos a személyre szabottság. Fontos megbeszélni kezelőorvosával tüneteit, családi és kórtörténetét, valamint preferenciáit.
A hormonterápiát elsősorban akkor szokták javasolni, ha a tünetek a páciens életminőségét jelentősen befolyásolják, vagy olyan változások következhetnek be az ösztrogén hiány miatt, melyek a későbbiekben (10-20 év múlva) jelentősen befolyásolhatják az egészségügyi állapotot. Utóbbi közé tartozik például a csontritkulás, mivel a csontállomány a menopauza után évi 1–2%-kal csökken, a csontok a kor előrehaladtával érzékenyekké válnak a mechanikai traumákra, kisebb sérülések esetén is csonttörés követhet be.
Ugyanakkor a menopauza tüneteit sok minden befolyásolhatja, köztük genetika, életmód és a környezeti tényezők is. A nők kisebbik része csak nagyon enyhe tüneteket tapasztal, és vannak olyanok, akiknél a tünetek enyhíthetőek életmódváltással. A jó táplálkozást, a mentális, szociális, illetve testi stimulációt közös alkalmazása elegendő lehet a tünetek enyhítésére és a kognitív funkciók fenntartására.
Mire számíthatok, ha elkezdem a hormonpótlást? Mik az előnyei?
A kellő odafigyeléssel és jól megválasztott dózis és hormonkészítmény esetén a tünetek enyhülését és megszűnését várjuk. Sokaknál a hőhullámok gyakoriságában észlelhető drasztikus változás, mely közvetlen összefüggésben van az alvászavar csökkenésével is. A hüvelyi és húgyúti tünetek általában három hónapon belül meg szoktak oldódni, de van, akinél erre többet kell várni. A hormonpótló hatására a hajhullás és a bőrviszketés, kiütések is kezelhetőbbé válnak, kevésbé lesz száraz a bőr. Emellett a hanyatló kognitív képességekben is változás figyelhető meg pozitív irányban. A hormonpótlást kapó nőknél jobb emlékezetről, jobb munkamemóriáról és fókuszáltabb figyelemről számoltak be.
A tünetek enyhülése mellett van pozitív hatása a hormonterápiának?
Számos kutatás szerint a hormonterápia csökkenti az összmortalitást pár év után is. Valamint csökkenti a vastagbélrák, a mellrák, a tüdőrák kockázatát 5 és 10 év után is. A csontritkulás kockázata és a csonttörés esélye csökken. A menopauza során megnövekedett szívinfarktus kockázatát is csökkenti, mivel az ösztrogén védi a koszorúereket, emellett a vénás tromboembólia és a pitvarfibrilláció kockázatát is csökkentheti. A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a hormonterápiában résztvevőknél kisebb a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió és a demencia kockázata.
Megszűnnek az alvászavarok is? A nyugtató és/vagy az altató elhagyható hormonterápia esetén?
A menopauza egyik legtöbbeket érintő tünete a hőhullám, mely szorosan összefügg az alvászavarral. Emellett sokszor hangulatzavar vagy szorongás is jelentkezhet, ami az elalvást és átalvási zavarokhoz vezethet.
Kimutatták, hogy a gyakori ébredéseket hőhullám előzi meg az éjszaka első felében, míg az éjszaka második felében hőhullám követi az ébredést. Néhány kutatás arról számol be, hogy azoknál a nőknél, akiknél a hormonterápia csökkenti a hőhullámot, javul az alvásminőség is. Azonban más kutatások szerint az alvászavarok hátterében sokszor nem csak a menopauza, hanem az életkorral összefüggő más változások is állnak, így az ösztrogénes hormonpótlás nem csökkenti minden esetben az alvászavarokat. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a progeszteron (mely a hormonterápia szintén fontos része) álmosságot okoz, mely segíthet az elalvásban.
A nyugtatót és az altatót érdemes elhagyni a hormonterápia megkezdése előtt. Számos kutatás az alvás során regisztrált agyhullámokban elváltozást írta le altató (benzodiazepin, imidazopiridin) használata mellett, míg progeszteron használat mellett nem volt ilyen változás kimutatható.
A menopauza pszichológia tünetek jobban érintenek, megoldás lehet a hormonpótlás?
A menopauza során bekövetkező nemi hormonok csökkenése befolyásolja a szerotonin termelését az agyban, mely hat a hangulatunkra, az öröm érzetre, az étvágyra, a memóriára és számos más testi folyamatra. Emellett a menopauza fizikai tünetei (elhízás, hajhullás) is okozhatnak szorongást, depressziót.
Azonban van, hogy a menopauza előtt évekkel, rendszeres ciklus mellett jelentkeznek ezek a tünetek, mely szintén arra utal, hogy a hormonális és idegrendszeri változások már évekkel a menopauza előtt elkezdődnek, azonban ezt nehezebb kimutatni. Ráadásul kutatások szerint a depresszió 2-3 évvel a menstruáció megszűnése előtt súlyosabb, mint a posztmenopauzában.
Emellett a hangulatjavító antidepresszánsok nem megfelelő adagolása szintén a tünetek súlyosbodásához vezethet. Így a 40 év feletti nőknél kiemelten fontos, hogy a depressziót kiváltó okokkal tisztában legyünk, megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy esetleg a csökkenő hormonszint áll a tünetek hátterében. Ha a mentális egészségügyi probléma hormonális eredetű, akkor a hormonterápia elsődleges az antidepresszánsokkal szemben. Mivel a legtöbb pszichiáter azonban nem használ ösztrogént, ezért érdemes ilyen esetben nőgyógyászhoz fordulni. Ha azonban a hormonpótló szedése esetén sem enyhülnek a tünetek, érdemes kezelést váltani, természetesen kellő orvosi kontroll mellett.
Számos tanulmány kimutatta, hogy nőknél a hormonpótló kezelés képes más életszakaszokban is mérsékelni a mentális problémákat, és alkalmazásuk nem zárja ki az antidepresszánsokkal kombinált terápiát.
Kizáró ok, ha eltávolították korábban a méhemet és/vagy petefészkeimet?
Petefészek eltávolítása esetén a nemi hormonszintek drasztikusan csökkennek, a menopauza tünetei nagyobb mértékben jelentkezhetnek. Ennek súlyos egészségügyi következményei lehetnek, melyek megelőzésé miatt érdemes elgondolkozni a hormonpótláson.
Ezzel ellentétben méheltávolítás esetén, ha a petefészkek megmaradnak, nem rögtön következik be a menopauza. Ilyen esetben a tünetekből és a vérvizsgálat eredményéből következtethetünk arra, hogy a hormonváltozás mely szakaszában vagyunk. A hormonpótlás ez esetben nem kizáró ok, azonban progeszteron pótlásra nincs szükség.
Kizáró ok, ha volt emlőrák a családban?
Ma már nem kizáró ok, ha a családban korábban volt emlőrák, ha Önnek nem volt és korábban nem lépett fel a fent felsorolt kizáró okok közül egyik sem. Minden esetben érdemes megnézni, hogy genetikailag hajlamos-e az emlőrákra, azonban rendszeres szűrővizsgálat mellett ez nem kizáró ok, és el lehet kezdeni a hormonterápiát.
Azzal kapcsolatban, hogy a hormonpótlás hogyan hat az emlőrák kialakulásának kockázatára ide kattintva tud olvasni.
Kizáró ok, ha korábban lombikprogramban (IVF) vettem részt vagy nagy dózisú hormonpótlót kaptam?
Kimutatták, hogy a kis mennyiségű petesejttel rendelkező nőknél, és azoknál, akiknél petesejtet nyertek ki, korábban következik be a menopauza. Ha ez 40 év alatt következik be, akkor korai petefészek kimerülésről van szó, és ilyen esetben ajánlott hormonpótlást alkalmazni legalább a természetes menopauza átlagos kezdetéig (51 év).
Az IVF nem befolyásolja a menopauza során tapasztalt pszichés és szomatikus tüneteket, csak az urogenitális tüneteket. Önmagában a korábbi nagy dózisú hormonpótló nem kizáró ok a menopauzális hormonpótlásnak, de felhívjuk itt is a figyelmet, hogy mind a kettőt egyénre szabottan kell alkalmazni.
Kizáró ok, ha endokrin (pajzsmirigy, PCOS) betegségem volt/van? Az erre szedett gyógyszer hatását befolyásolja a hormonpótló?
A legtöbb hormonterápiával kapcsolatos kísérletet egészséges nőkkel végzik, így keveset tudunk arról, hogy milyen hatással van a hormonterápia a különböző endokrinológiai betegségek tünetére és milyen kölcsönhatásban van az ezekre szedett gyógyszerekre. A jelenlegi adatok szerint a hormonterápia nem javasolt anyagcserezavaros pácienseknek. Azonban kihangsúlyoznánk, hogy minden ember és eset egyedi. Ha a hormonterápia az előnyei és kockázatai egyensúlyban vannak, érdemes megfontolni a használatát a menopauza tüneteinek enyhítésére.
Ellentétesek az eredmények arra vonatkozóan, hogy peri- és posztmenopauzában a nőknél megnő-e a szív- és érrendszeri betegség kockázata PCOS-ben szenvedőknél, így ezt is érdemes figyelembe venni. Emellett nem teljesen tisztázott, hogy az androgéneknek milyen szerepük van a későbbi életkorban a PCOS-ben szenvedő nőknél. Éppen ezért a hormonterápiát mindig egyénre szabottan kell alkalmazni, fontos a rendszeres kontroll vizsgálat és a tünetek naplózása.
Az agyagcsere és endokrin problémákkal rendelkezőknél elsődleges az egészséges táplálkozás és a mérsékelt fizikai aktivitás javasolt.
Mióma/endometriózis/adenomiózis/egyéb nőgyógyászati betegség fennállása mellett is ajánlott a hormonterápia?
A hormonterápia önmagában szignifikánsan nem növeli a miómák számát és térfogatát orálisan alkalmazott ösztrogén és progeszteron egyidejű alkalmazása esetén. Azonban ellentétes adatok vannak azzal kapcsolatban, hogy más fajta készítmények milyen hatással vannak a már meglévő miómákra menopauzában. Egy 25 évvel ezelőtti tanulmányban azt találták, hogy a transzdermális ösztrogének növelhetik a már meglévő miómák térfogatát, míg az orális szerek nem; azonban azoknál akiknek korábban nem volt miómájuk pont az orális gyógyszer járul hozzá a miómák kialakulásához, míg a transzdermálisnak nincs ilyen negatív hatása. A mai modern gyógyszereket azonban sokszor használják a miómák elleni küzdelemben is, azonban arra már kevés az adat, hogy a miómák hogyan változnak menopauza során. Ezért is kiemelten fontos a hormonterápia egyénre szabott alkalmazása és az évenkénti szűrővizsgálat.
Azoknál a nőknél, akiknek endometriózis/adenomiózis műtét során eltávolították a petefészkeiket korai menopauza lép fel, melynek tünetei súlyosabbak lehetnek, mint a természetes menopauza esetén. Azoknál, akiknél a petefészkeket nem, de a méhet eltávolították, a menopauza természetes úton következik be, azonban mind két esetben más a hormonterápia menete. Az ilyen eszetekben ajánlott hormonpótlóról az előző cikkben tud tájékozódni.
Arra vonatkozóan, hogy a posztmenopauzális hormonterápia hogyan hat az endometriózis kiújulására vitatott. 2010-ben a European Menopause and Andropause Society közleménye rámutatott, hogy a hormonterápia újra aktiválhatja az elváltozásokat, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy az endometriózis rosszindulatú átalakulása is bekövetkezhet posztmenopauzában lévő nőknél. Alternatívaként az aromatáz inhibitor kezelés javasolt a menopauza tünetek enyhítésére, azonban ennek is lehetnek negatív hatásai, melyeket szintén mérlegelni kell.
Az adenomiózissal kapcsolatban a legtöbb kutatás és gyógyszerfejlesztés a hüvelyi vérzésre és a krónikus hasi fájdalom kezelésére koncentrál. Az tudjuk, hogy menopauza után ugyanúgy megtalálhatóak adenimózis-léziók, ezek molekuláris változását is leírták, azonban nincs arra vonatkozó adat, hogy a hormonterápia hogyan hat ezekre a változásokra. Annak ellenére, hogy adenomiózisban szenvedő betegeknék széles körben alkalmaznak progesztineket a tünetek enyhítésére, kevés olyan kutatás van, mely kifejezetten a hatásukra koncentrál. Míg más adenomiózisra alkalmazott gyógyszerek pont menopauzális tüneteket idézhetnek elő. Szintén keveset tudunk arról, hogy a kombinál hormonterápia hogy hatnak posztmenopauzában adenomiózisos nők esetén, így alkalmazása mindig egyénre szabott orvosi mérlegelés után történik.
Mit csináljak, ha hormonkezelés mellett visszatérnek a tüneteim?
Előfordulhat, hogy a hormonpótlás éveken keresztül csökkenti/megszűnteti a menopauza tüneteit, azonban egy idő után a panaszok egy része visszatérhet. Ilyenkor orvosi mérlegelés után lehetséges a hormon adagjának felemelése, esetleg más készítményre való váltás. Utóbbi esetben általában 1 hónap után érdemes konzultálni a nőgyógyásszal a tünetben való változásról.
Ha szabályos hormonterápia mellett is nagyon zavaró panaszai vannak a páciensnek, akkor nagyobb kivizsgálás szükséges, hogy kizárjuk az egyéb okokat.
Befolyásolja -e az étrendem a hormonpótló hatását?
Sok nő előszeretettel alkalmaz növényi eredetű készítményeket a hőhullámok csökkentésére.
Ma már bizonyított, hogy a menopauza tüneteit, különösen a hőhullám gyakoriságát és súlyosságát képesek csökkenteni az izoflavonok, melyek megtalálhatóak a különböző szója alapú készítményekben. Emellett éveken át tartó és nagy adagokban történő alkalmazás sem növeli a mellrák kockázatát, még akkor sem, ha korábban az ezt használó nőnek mellrákja volt. A szójakészítmények hatóanyag keveréke enyhe és heterogén hatású az ösztrogén receptorokra. Azonban fontos azt is tudni, hogy növényi eredetű hőhullám-csökkentők közül sok nem az ösztrogén receptorokon hat, így a kognitív képességeket nem befolyásolja.
Mindig egyéni mérlegelést igényel, hogy ezen természetes készítmények mennyiben és milyen tünetek esetén befolyásolják a hormonpótló hatását. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a tünetek nagy részét a helyes táplálkozás és életmódbeli változtatások tudják enyhíteni a menopauza idején.
Befolyásolja -e a vitaminbevitel a hormonpótló hatását? Mi a helyzet a gyógynövényes kiegészítőkkel?
Mielőtt bármilyen vitamint bevinnénk a szervezetbe, érdemes egy átfogó laborvérképet készíteni, annak érdekében, hogy meghatározzuk mely vitaminra, ásványi anyagra van szüksége a szervezetünknek. Megfelelő táplálkozás és életmód mellett a szervezetünk megkapja a megfelelő mennyiségű vitamint, így ezt is érdemes személyre szabni minden esetben.
Számos kutatás kimutatta, hogy vannak olyan étrend-kiegészítők és vitaminok, melyek csökkentik a menopauza tüneteit. Pár dolgot érdemes figyelembe venni, ezek a következők:
- Menopauzában 1200 mg kalciumra van szüksége a szervezetnek, azonban ennél több bevitele vesekő kialakulásához vezethet.
- D-vitamin pótlásra általában a D3-vitamin javasolt, felnőtteknek napi 2000 NE bevitelre van szükségük.
- Az Omega-3 zsírsavnak számos szív -és érrendszerre gyakorolt jótékony hatása van.
- A rezveratrol csökkenti az ízületi fájdalmat, valamint hatással lehet a kognitív funkciókra.
- Kollagén: az ösztrogén szabályozza a kollagén termelést, így menopauzában a csökkent kollagénszint a bőr idő előtti ráncosodását eredményezi, emellett befolyással van az ízületek állapotára is. Azonban érdemes kalciummal és magnéziummal párosítani a szedését.
Nagyon sok és különböző típusú vény nélkül kapható készítmény van forgalomban, melyeket a menopauza tünetek enyhítésére való alkalmazása régóta fennálló használaton alapul. Azonban amellett, hogy ezek is okozhatnak kellemetlenséget, a klinikai kutatások nem szolgálnak egyértelmű bizonyítékként arra vonatkozóan, hogy melyek enyhítik a menopauza tüneteit. A vény nélkül kapható progeszteron szintén ebbe a kategóriába tartozik, így ennek használata nem minősül hormonpótlásnak.
Mint minden terápia, a gyógynövények alkalmazása is járhat kockázattal. Egyrészt a tabletta forma kevésbé hatásos és a májfunkciókra lehetnek nem előnyös hatásai. Emellett árusításukat nem szabályozzák olyan szigorúan, mint a vényköteles gyógyszerekét, illetve a növényi termékek mennyisége, minősége, adagolása, tisztasága változhat. A gyógynövények pedig kölcsönhatásba léphetnek vényköteles gyógyszerekkel, mely mindkettő hatását megváltoztathatja. Műtét és hormonterápia előtt ezért legalább két héttel érdemes elhagyni a szedésüket, és mindenképpen tájékoztatni kell az orvost ezek használatáról.
Létezik hormonmentes gyógyszer a menopauza kezelésére?
2023-ban lett jóváhagyva az amerikai FDA által egy hormonmentes orális gyógyszer, mely fezolinetant hatóanyagú. A gyógyszer eurokinin-3 antagonista, az idegi aktivitást célozza meg. A testhőmérséklet agyi szabályozásában szerepet játszó receptor blokkolásával éri el a hatását, és a súlyos vazomotoros tünetek enyhítésére alkalmas. Mivel nem hormonpótló, így az azokra jellemző egyéb pozitív hatás nem jelentkezik (mortalitás csökkentése, kardiovaszkuláris és oszteológiai hatások stb.). Azonban azok számára megoldást jelenthet, akik nem tudnak vagy akarnak hormonpótlást.
Felhasznált irodalom
Chang, I. J., Hong, G. Y., Oh, Y. L., Kim, B. R., Park, S. N., Lee, H. H., Na, Y. J. & Namkung, J. (2013). Effects of menopausal hormone therapy on uterine myoma in menopausal women. Journal of Menopausal Medicine, 19(3), 123-129.
Cintron, D., Lipford, M., Larrea-Mantilla, L., Spencer-Bonilla, G., Lloyd, R., Gionfriddo, M. R., Gunjal, S., Farrell, A. M., Miller, V. M. & Murad, M. H. (2017). Efficacy of menopausal hormone therapy on sleep quality: systematic review and meta-analysis. Endocrine, 55, 702-711.
Colacurci, N., De Franciscis, P., Cobellis, L., Nazzaro, G., & De Placido, G. (2000). Effects of hormone replacement therapy on postmenopausal uterine myoma. Maturitas, 35(2), 167-173.
Cooney, C., McGettigan, D., McDonagh, M., & Ryan, L. (2022). The effect of Resveratrol on menopausal symptoms: a systematic review. Proceedings of the Nutrition Society, 81(OCE4), E121.
de Boer, E. J., den Tonkelaar, I., te Velde, E. R., Burger, C. W., & van Leeuwen, F. E. (2003). Increased risk of early menopausal transition and natural menopause after poor response at first IVF treatment. Human Reproduction, 18(7), 1544-1552.
Erdélyi, A., Pálfi, E., Tűű, L., Nas, K., Szűcs, Z., Török, M., Jakab, A. & Várbíró, S. (2023). The Importance of Nutrition in Menopause and Perimenopause—A Review. Nutrients, 16(1), 27.
Etrusco, A., Barra, F., Chiantera, V., Ferrero, S., Bogliolo, S., Evangelisti, G., Engin, O., Pastore, M., Izzotti, A., Venezia, R., Ceccaroni, M. & Laganà, A. S. (2023). Current medical therapy for adenomyosis: from bench to Bedside. Drugs, 83(17), 1595-1611.
Freedman, R. R., & Roehrs, T. A. (2006). Effects of REM sleep and ambient temperature on hot flash-induced sleep disturbance. Menopause, 13(4), 576-583.
Freedman, R. R., & Roehrs, T. A. (2007). Sleep disturbance in menopause. Menopause, 14(5), 826-829.
Inceboz, U. (2015). Endometriosis after menopause. Women’s Health, 11(5), 711-715.
Muharam, R., Sumapraja, K., Pratama, G., Azyati, M., & Prabowo, K. A. (2021). Impact of IVF on the Timing and Symptoms of Menopause. International Journal of Women’s Health, 889-893.
Polatti, F., Viazzo, F., Colleoni, R., & Nappi, R. E. (2000). Uterine myoma in postmenopause: a comparison between two therapeutic schedules of HRT. Maturitas, 37(1), 27-32.
Schüssler, P., Kluge, M., Adamczyk, M., Beitinger, M. E., Beitinger, P., Bleifuss, A., … & Steiger, A. (2018). Sleep after intranasal progesterone vs. zolpidem and placebo in postmenopausal women–a randomized, double-blind cross over study. Psychoneuroendocrinology, 92, 81-86.
Sharma, M., & Kalra, S. (2024). Vitamin D and Menopause. JPMA. The Journal of the Pakistan Medical Association, 74(4), 815-817.
Stachowiak, G., Pertyński, T., & Pertyńska-Marczewska, M. (2015). Metabolic disorders in menopause. Menopause Review/Przegląd Menopauzalny, 14(1), 59-64.
Tao, M. F., Sun, D. M., Shao, H. F., Li, C. B., & Teng, Y. C. (2015). Poor sleep in middle-aged women is not associated with menopause per se. Brazilian Journal of Medical and Biological Research, 49(1), e4718.
Vannuccini, S., Gabbrielli, S., Castiglione, F., Nardi, E., Rossi, M., Orlandi, G., Wu, E., Bertoli, F., Miele, V., Donati, C. & Petraglia, F. (2024). Imaging and molecular features of adenomyosis after menopause. Maturitas, 185, 107996.
Zhou, T. (2023). Estimation of placebo effect in randomized placebo-controlled trials for moderate or severe vasomotor symptoms: a meta-analysis. Menopause, 30(1), 5-10.