Általánosságban a menopauzális hormonpótlásról ide kattintva tud olvasni.
Jelen cikkben összeszedtük a hormonpótlást és a hormonterápiát érintő leggyakoribb kérdésekre a választ. Ebben érintjük azt, hogy mikor, kinek és meddig ajánlott a hormonpótlás. Ha arra kíváncsi, hogy a hormonterápia hogyan hat a menopauza tüneteire, befolyásolja -e az életmód a hatását, és hogy a korábbi nőgyógyászati betegségek és kezelések mellett hogyan hat, ajánljuk a következő cikkünket.
Mikor érdemes elkezdeni a hormonpótlást?
A hormonpótlást már a perimenopauzában, de legkésőbb a menopauza után 6-8 éven belül ajánlott elkezdeni. Ha a menopauza oka a petefészek eltávolítása (vagy más műtéti ok), vagy 40 év alatt spontán a petefészek kimerülése vagy elégtelensége, mindenképpen érdemes elkezdeni minél előbb a hormonterápiát. Azoknál a nőknél, akiknél természetes a menopauza – akár korai (40-45 év között), akár 45 év felett következik be – a tünetek függvényében érdemes megfontolni a hormonpótlás alkalmazását.
Meddig folytatható a hormonterápia?
A legfrissebb kutatások szerint, ha a páciens erei rugalmasak, a vérnyomása rendben van, jól érzi magát, és nincs speciális ok a leállítására, akkor akár élethosszig is alkalmazható. Ha azonban figyelembe vesszük a hormonterápia mortalitást csökkentő hatását, ez az időpont sokkal később lesz, mint azoknál, akik nem alkalmazták a hormonkezelést. Éppen ezért minden esetben egyéni döntést igényel mind a hormonpótlás mennyisége, típusa és hossza is.
Milyen vizsgálatok szükségesek a hormonpótlás megkezdése előtt?
A hormonpótlás megkezdése előtt fontos megállapítani, hogy a hormonális változások melyik szakasza dominál. Ehhez a tünetek ismerete szükséges, egy ultrahang vizsgálat illetve a hormonális vérvizsgálat. Ezek alapján további vizsgálatokra lehet szükség: belgyógyászati vizsgálat, nőgyógyászati rákszűrés, mammográfia, csontritkulás mérés, laborvizsgálatok, testsúlykontroll, vérnyomásmérés.
Ha sor került az alapos kivizsgálásra, és a hormonterápia nem ellenjavalt, egy újabb nőgyógyászati vizsgálat keretében ki lehet választani a nekünk megfelelő hormonkészítményt. Azonban ezek után is fontos, hogy a fent leírt vizsgálatokat érdemes évenként megismételni.
A hormonváltozásnak milyen szakaszai vannak? Mi lehet az eredménye a nőgyógyászati vizsgálatnak?
A hormonális és idegrendszeri változások már a menopauza előtt hónapokkal vagy akár évekkel a menstruáció leállása előtt (perimenopauza) kezdődhetnek.
A perimenopauzában előfordulhat, hogy még rendszeres a ciklus, de a pszichológiai vagy a fent leírt testi tünetek bármelyike jelentkezik. A hormonok szintje ilyenkor rendezetlen, mert a petefészekben már nagyon kevés a tüsző. Az activin és inhibin szintek is csökkennek, így kis ösztrogéncsökkenésre létrejövő magas FSH nagyon magas ösztrogénszintet hoz létre, ami még magasabb is lehet a termékeny korú nőknél mérhetőnél. Ezért olyan tünetek is jelentkezhetnek, amik a terhesség első trimeszterére jellemzők: erős fejfájás, mellfeszülés, hányinger. Erős vérzés is előfordulhat, ami progeszteron hiányra utal. Mivel ebben a szakaszban a hormonok szintje rapszodikusan változhat, akár terhesség is előfordulhat.
Erős (ismert eredetű) vérzés esetén ezért elsősorban a progeszteron pótlás javasolt, de ha ez nem enyhíti a tüneteket, akkor egy egészségügyi küretre lehet szükség. Ha ismeretlen eredetű a vérzés, akkor annak okának kivizsgálása prioritást élvez a hormonpótlás elkezdése előtt.
Ha az utolsó menstruáció óta eltelt 12 hónap, akkor belépett a posztmenopauza állapotába. Ebben az esetben már az ösztrogénhiányos állapot okozza a menopauzára jellemző legtöbb tünetet és panaszt. Erre a szakaszra az FSH és LH hormonszintek megemelkedett értéke jellemző.
Többféle hormonkészítmény van? Személyre tudják szabni a hormon típusát és a kezelés fajtáját vagy mindenki ugyanazt kapja?
A hormonpótló készítményeket mindig egyénre szabottan kell alkalmazni, a fennálló tünetek és egészségügyi kockázatok figyelembevételével. Ma már többféle lehetőség áll rendelkezésünkre. A kutatásban egyénre szabott terápiát alkalmazunk és kizárólag olyan készítményeket használunk, melyeket klinikailag korábban teszteltek, hogy elkerüljük a mellékhatásokat és a mérsékeljük a hormonpótlás kockázatait.
Újonnan megkezdett hormonpótlás esetén a készítmények általában ösztradiol tartalmúak, a dózis 1-2 milligramm. Ma már többféle készítmény érhető el, a választás ezek között a páciens és az orvos közös döntése. A tabletták alkalmazása egyszerű és kényelmes lehet, azonban hátrányuk, hogy az egész emésztőrendszeren át kell haladniuk, így érdemes lehet más lehetőséget is megfontolni. Elérhetőek hüvelyi készítmények, spirálok, azonban leginkább a bőrön át hatók (transzdermális) javasoltak, ilyenek a gél, tapasz és a spray.
Fontos szem előtt tartani, hogy kizárólag ösztrogént csak az kaphat, aki méh eltávolításon esett át, minden más esetben progeszteron használata is szükséges, hogy ellensúlyozza a méhnyálkahártyán az ösztrogén hatást. A progeszteron altató, nyugtató hatása lehet, így érdemes azt alvás előtt bevenni, vagy méhen belüli készítményként alkalmazni. Emellett progeszteronnal a perimenopauzában a rendszertelen vérzés zavarok jól gyógyíthatóak.
A hormonpótlás mellett előfordulhat, hogy a petefészek „magához tér”, éppen ezért a nem várt terhesség elkerülésére végett érdemes megfontolni a fogamzásgátló használatát. Általában a természetes ösztrogént tartalmazó fogamzásgátlókat szokták javasolni, amiben ösztradiol-valerát van.
Lehetőség van emellett androgén (tesztoszteron) pótlásra is, melyet elsősorban libidó növelő hatása miatt szoktak alkalmazni. A tesztoszteron hozzájárul a szexuális vágyhoz, az izgalomhoz és az orgazmushoz. A csont -és izomtömeg fenntartásában is szerepe van, emellett az ösztrogénnel együtt alkalmazva felerősítik egymás hatását. Bár végeztek hosszútávú kutatásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan függ össze a tesztoszteron alkalmazása a kardiovaszkuláris kockázattal, de ezek eredményei nem lettek publikálva a mai napig, ahogy arról sem tudunk, hogy a fent leírt jótékony hatásai mellett hogyan hat a menopauza számos egyéb tünetére.
Mire számíthatok, ha elkezdem a hormonterápiát? A tünetek enyhülése mellett van pozitív hatása a hormonterápiának?
A kellő odafigyeléssel és jól megválasztott dózis és hormonkészítmény esetén a tünetek enyhülését és megszűnését várjuk. Erről bővebben következő bejegyzésünkben olvashat.
Mennyit kell várni a hormonterápia megkezdése után, hogy a tünetek enyhüljenek?
A tünetekben 2 hét után már észlelhető változás állhat be, de 3 hónapig érdemes várni a hormonterápia megkezdése után, hogy a panaszok megszűnjenek. Ha azonban nem működik az első hormonpótló készítmény, akkor szükség lehet hatóanyag vagy dózis váltásra pl.: ha az egyik nem csökkenti eléggé a hőhullámot, akkor más hatóanyag megszüntetheti azt.
Ha sikerül beállítani a hormonterápiát és megszűnnek a panaszok, akkor is fontos, hogy évente eljárjunk egészségügyi szűrésekre és felül legyen bírálva a hormonterápia.
Kinek nem javasolt a hormonpótlás?
Vannak olyan betegségek, állapotok, amikor ellenjavallt a hormonterápia. Ilyen, ha valakinek ösztrogénfüggő daganata volt vagy van, pl.: tüdő -vagy emlőrák. Kontraindikációt jelent, az otoszklerózis (csontosodási zavar a belső fülben), az aktív máj betegség, a tromboemboliális betegség (mélyvénás trombózis, tüdőembólia); a hormonpótló miatt fejfájása van, aurás migrénje szokott lenni, valamint ismeretlen okú hüvelyi vérzése van.
Fontos, hogy a páciens tudja, hogy mire számíthat, és tudatos beleegyezzen a hormonpótlásba. A hormonpótlással kapcsolatos kontraindikációkról, a korábbi vagy fennálló betegségekre gyakorolt hatásáról a következő cikkben olvashat bővebben.
Lehetnek kockázatai a hormonterápiának?
Az életmódot befolyásoló panaszokkal együtt élő nők többsége számára a hormonterápia a leghatékonyabb kezelés, és előnyei jelentősebbek a kockázatainál. Azonban, mint minden gyógyszeres kezelésnek, ennek is lehetnek mellékhatásai és hátrányai egyes esetekben. Az egyik ilyen, hogy a szájon át történő gyógyszeres kezelésnek hatásai lehetnek a májra és más belső szervekre. Ez a negatív hatás a vaginális vagy transzdermális módon alkalmazott hormonokkal kivédhető.
Okozhat a hormonpótló erős fejfájást vagy migrént, ilyenkor nem ajánlott az alkalmazása. Ha a hormonterápia megkezdése után 3 hónappal sem enyhülnek a tünetek, érdemes felkeresni a nőgyógyászt, és a dózist felemelni vagy hormonkészítményt váltani.
Bár az emlőrák kockázatát bizonyos kutatások szerint az ösztradiol és a nem megfelelő progeszteron alkalmazása növelheti, ez a kockázat kisebb mértékű lehet, ha kisebb dózisban, illetve vaginális vagy transzdermális módon (tehát nem orális készítménnyel) kerül a szervezetbe a hormon. A ma Magyarországon kapható vényköteles progösztrogének természetes, és az emlőrák szempontjából kevésbé kockázatosak. Sőt, egyes kutatások azt találták, hogy 65 év feletti egészséges nőknél a hormonpótlás csökkentette a mellrák kockázatát, ha azt már a menopauza elején elkezdték. Emellett kockázatosabb lehet a hormonterápia időseknél (65 év felettieknél) és olyanoknál, akik szívbetegséggel és a stroke emelkedett kockázatával élnek, éppen ezért rendkívül fontos az évenkénti szűrővizsgálat.
A mellrák kockázata
Kockázati tényezők szűrése
– személyes vagy családi anamnézis
– életkor, menopauza ideje
– immobilizáció és elhízás
– dohányzás
– cukorbetegség
A megfelelő hormonterápia kiválasztása
– kockázati tényezők nélkül → bármely hormonterápia
– kockázati tényezőkkel → kis dózisú transzdermális ösztradiol kombinálva vaginális úton történő progeszteron bevitellel
A hormonkezelés kitolja a klimax idejét? Lehetséges, hogy abbahagyáskor kezdődik minden elölről?
A hormonpótló kezelés nem tolja ki a változókor idejét. Ha a tünetek a hormonpótló elhagyása után visszatérnek, orvosi vizsgálat után lehetséges a hormonpótlás újrakezdése.
Felhasznált irodalom
Baik, S. H., Baye, F., & McDonald, C. J. (2024). Use of menopausal hormone therapy beyond age 65 years and its effects on women’s health outcomes by types, routes, and doses. Menopause, 10-1097.
Berent-Spillson, A., Briceno, E., Pinsky, A., Simmen, A., Persad, C. C., Zubieta, J. K., & Smith, Y. R. (2015). Distinct cognitive effects of estrogen and progesterone in menopausal women. Psychoneuroendocrinology, 59, 25-36.
Chlebowski, R. T., Anderson, G. L., Aragaki, A. K., Manson, J. E., Stefanick, M. L., Pan, K., … & Prentice, R. L. (2020). Association of menopausal hormone therapy with breast cancer incidence and mortality during long-term follow-up of the women’s health initiative randomized clinical trials. Jama, 324(4), 369-380.
Davey, D. A. (2012). Update: estrogen and estrogen plus progestin therapy in the care of women at and after the menopause. Women’s Health, 8(2), 169-189.
Lambrinoudaki, I., & Armeni, E. (2018). Menopause Hormone Therapy Customization. Pre-Menopause, Menopause and Beyond: Volume 5: Frontiers in Gynecological Endocrinology, 253-259.
Panay, N. (2014). Body identical hormone replacement. Post Reproductive Health, 20(2), 69-72.
Robinson, D., Friedman, L., Marcus, R., Tinklenberg, J., & Yesavage, J. (1994). Estrogen replacement therapy and memory in older women. Journal of the American Geriatrics Society, 42(9), 919-922.
Siseles, N., Gutiérrez, P., Schüle, M. A., & de Melo, N. R. (2019). Cardiovascular Risk in Climacteric Women: When to Begin the Hormone Treatment?. Sex Steroids’ Effects on Brain, Heart and Vessels: Volume 6: Frontiers in Gynecological Endocrinology, 245-255.
Stevenson, J. C. (2018). The Effect of Menopause and HRT on Coronary Heart Disease. Pre-Menopause, Menopause and Beyond: Volume 5: Frontiers in Gynecological Endocrinology, 187-193.
Stuenkel, C. A. (2021). Menopausal hormone therapy and the role of estrogen. Clinical Obstetrics and Gynecology, 64(4), 757-771.
Sweetland, S., Beral, V., Balkwill, A., Liu, B., Benson, V. S., Canonico, M., … & Reeves, G. K. (2012). Venous thromboembolism risk in relation to use of different types of postmenopausal hormone therapy in a large prospective study. Journal of Thrombosis and Haemostasis, 10(11), 2277-2286.
Wiegratz, I. (2021). Menopausale Hormontherapie: Wie und wie lange für gesunde Frauen über 65?. Therapeutische Umschau, 78(8), 457-464.